Pages Menu
Categories Menu
Országos konferenciát tartott a kerékpáros szakma

Országos konferenciát tartott a kerékpáros szakma

Print Friendly

A kerékpáros fejlesztésben résztvevő állami és önkormányzati szervezetek, a civil és forprofit szektor december 2-án konferenciát tartott a budapesti Hélia Hotelben. A rendezvény számtalan hazai előadója mellett két külföldi vendég is megosztotta tapasztalatait a szakmai közönséggel. 

Az egésznapos - szinte nemzetközinek mondható - konferenciára az ország minden pontjáról érkeztek az érdeklődők: önkormányzati tisztviselők,  civil szervezetek képviselői. A „Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése” komplex projekt részeként lezajlott konferencia bevezető előadását Dr. Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára tartotta.

Minőségi fejlesztések kezdődnek 2014-ben - dr. Becsey Zsolt, helyettes államtitkár, NFM

Becsey Zsolt szükségesnek nevezte a több mint 4000 kilométer hosszúságú magyarországi kerékpárutak összekapcsolását, megteremtve ezzel a szabadidős és hivatásforgalmi kerékpározás  feltételeit. A kiépült hálózatok karbantartásához pedig elengedhetetlennek tartotta a társadalmi szemléletformálást is. Kijelentette, hogy a kerékpáros közlekedésben az elmúlt évek látványos mennyiségi fejlesztéseit követően főként minőségi fejlesztések várhatók a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban.

A délelőtti előadások fő témái voltak többek között: Magyarország kerékpáros programja és jövőképe, valamint a jelen projektben elkészült, kiemelt kerékpáros főútvonalak terveit tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányok bemutatása. Ezek elkészítését a 1364/2011. (XI.8.) Kormányhatározathoz kapcsolódóan, a KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0004 projekt finanszírozta. Az előbbiről Berencsi Miklós osztályvezető, míg az utóbbiról Mihálffy Krisztina projektvezető számolt be, mindketten a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ részéről.

Berencsi Miklós, osztályvezető (KKK) ismertette a teljes projektet

A fő kerékpárutak megvalósíthatósági tanulmányait mutatta be Mihálffy Krisztina, projektvezető (KKK)

 Az integrált városi mobilitás-fejlesztés és kerékpározás budapesti tapasztalataival Ismertette meg hallgatóságot Kerényi László Sándor közlekedésstratégiai vezető (BKK). Kiemelte, hogy az integráltság ugrásszerűen javította a városi életminőséget. Nyugati közvetlen szomszédunk, Bécs kerékpáros koncepcióját Martin Blum, az osztrák főváros kerékpárügyi megbízottja mutatta be. Elhangzott, hogy a bécsi kerekpárosforgalom az elmúlt évtizedben duplájára emelkedett. Troels Andresen (Dánia kerékpáros nagykövete) előadása pedig a kerékpáros közlekedés gazdasági hatásairól és arról szólt, hogy ez miként illeszkedik a települések fejlesztési koncepcióiba. Pengő Julianna megyei főépítész a Komárom-Esztergom megyei hálózatos kerékpáros fejlesztéseikről tartott prezentációt. László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke pedig bemutatta, mit tehetnek az önkormányzatok a kerékpárosbarát közlekedés fejlesztése érdekében.

Tíz év alatt megduplázódott Bécs kerékpáros forgalma - mondta Martin Blum, a város kerékpárügyi megbízottja

Jelentősen hat a gazdaságra a biciklis forgalom - példákont igazolta az állítást Troels Andresen, Dánia kerékpáros nagykövete

Az egész napos rendezvény délutáni programja az infrastruktúra-fejlesztés, a közbringarendszerek és a kerékpáros audit témákkal foglalkozott párhuzamos szekciókban:

Az „Infrastruktúra-fejlesztés” szekció  a Komplex szemléletű budapesti kerékpáros barát fejlesztés tapasztalatait foglalta össze. Mérnökszakmai előadást hallhattunk a kiemelt kerékpársáv használati lehetőségeiről. Egy új fejlesztés is bemutatkozott: E-cargo és kerékpáros szállítmányozás témájában.

A Kovács Gergely által vezetett szekció a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének aktualitásait járta körbe, bemutatva az alkalmazott műszaki megoldásokat.  Először Bencze-Kovács Virág, a BKK kerékpáros stratégiai koordinátorra mutatta be a belváros komplex szemléletű kerékpárosbarát átalakítását.  Ezt követően Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester ismertette az elmúlt évek szegedi kerékpáros fejlesztéseit. Az előadásból az is kiderült, hogy városa a forgalomcsillapítás éllovasa, a település nagy részén (a főútvonalak kivételével) 30-as zónát jelöltek ki, 50 km/h-nál nagyobb sebesség pedig sehol nem megengedett.
Majd Kovács Gergely és Vincze Tibor (TRENECON COWI) mutatta be a dániai mintára szintben megemelt kerékpársávot, a témára készülő tervezési segédlet kapcsán. Végül Kilián Zsolt (Hajtás Pajtás) tartott előadást a teherhordó kerékpárok alkalmazásának aktualitásairól, előnyeiről, élőben is felvonultatva néhány teherszállító bringát. A prezentációkat a hallgatóság részéről nagy érdeklődés és élénk eszmecsere követte.

A „Közbringa rendszerek” szekcióban a hazai közbringa rendszerek változatos célkitűzéseit, különböző üzemeltetési modelljeit és a kiegészítő intézkedéseit mutatták be a projektek vezetői. Esztergom, Győr, Szeged, Budapest, és a Telekom Magyarország Zrt. munkatársi kerékpáros kölcsönzési rendszerét ismertették az előadók.

A Dalos Péter (BKK MOL Bubi Üzemeltetés) vezette „Közbringa rendszerek” című szekcióülésen a települési önkormányzatok, közlekedésszakmai és civil szervezetek, rendszerszállítók és üzemeltetők vettek részt. Győr városának képviselője bemutatta az éppen közbeszerzés alatt álló közbringa-projektjük terveit, ismertette a város elképzeléseit, elvárásait a projekttel kapcsolatban. Ezt követően a Neuzer Kft. az Esztergomban saját maga által üzemeltetett pilot projektjüket (Ebi) és a Hévízre leszállított, a város által üzemeltetett turisztikai célú rendszerüket (Hebi) ismertette. A Public Bike Hungary Kft. elektromos közbringa-rendszerével a Dunántúlon tervez több projektet is megvalósítani különböző városokkal (Pécs, Kaposvár, Balatonfüred) és turisztikai régióval (Ős-Dráva) együttműködve.  A szegedi Citybike elsődleges célcsoportja a helyi egyetemisták , de rugalmas szolgáltatásukkal a városba látogató turistákra is fokuszálnak. A Magyar Telekom Telebike rendszere nagyvállalati környezetben kínál közösségi kerékpáros közlekedési lehetőséget a munkavállalóinak. A fővárosban több mint két hónappal ezelőtt elindított MOL Bubi rendszerről elhangzott szakmai prezentációt követően a résztvevők a az alábbi tematika mentén konzultáltak a kerékpáros közösségi közlekedés hazai helyzetéről, lehetőségeiről és egy közös kommunikációs platform megteremtésének szükségességéről.

  • Mik a település/cég fő célkitűzései a KKKR bevezetésével? Milyen szerepet szán a közbringának a cég/település fejlesztésében? Mi a vízió, melyik külföldi és/vagy hazai cég/település a példakép?(célcsoportok, szolgáltatás jellege, komplexitása, közvetlen/társadalmi hasznok, kommunikációs célok, közbringa mint kommunikációs eszköz stb.
  • Mik voltak a tervezési folyamat főbb lépései? Mik voltak a piackutatás és/vagy a megvalósíthatósági vizsgálatok főbb eredményei? milyen szaktudást vettek igénybe tervezés, műszaki  spec kidolgozása során
  • Mik az alkalmazott üzleti modell jellemzői, előnyei/hátrányai? (+ beruházási és üzemeltetési költségek, bevételek, díjstruktúra stb.)
  • Hogyan készítette fel a cég/település a KKKR szolgáltatási területét, milyen kerékpárosbarát fejlesztéseket hajtott végre/tervez a meglévő közlekedési hálózaton? Hogyan integrálta/tervezi integrálni a KKKR-t a meglévő közlekedési/turisztikai stb. rendszerbe?
  • Milyen kommunikációs eszközöket alkalmaznak a közbringa ill. a kerékpározás népszerűsítésére, mik az alapelvek ezekben a tevékenységekben?
  • Milyen módon vonta/vonja be cég/város a dolgozókat/lakosságot és egyéb érintetteket a KKKR és a kapcsolódó fejlesztések tervezésébe/megvalósításába?
  • Alkalmazott megoldások a mindenki által rettegett vandalizmus és lopás kiküszöbölésére.

A „Kerékpáros audit” szekció  - László János és Radics Miklós moderálásával - egy új módszer meghonosítását készítette elő. A Magyar Kerékpárosklub 2015-ben tervezi elindítani Magyarországon a BYPAD  kerékpáros auditálást. 

A Magyar Kerékpárosklub által vezetett szekció a külföldön már jól működő kerékpáros audit bemutatásról, hazai gyakorlatban való alkalmazás lehetőségéről, szükségességéről szólt. A BYPAD (Bicycle Policy Audit) egy auditáló eljárás, mely a városvezetés kerékpáros közlekedés fejlesztésébe vetett erőfeszítéseit hivatott értékelni számos aspektusból. Vizsgálja többek között a település kerékpárforgalmi hálózatának használhatóságát, az oktatás-nevelés területén hozott intézkedéseket vagy éppen a  népszerűsítő programok hatékonyságát. A procedúra alapja az önértékelés, célja pedig az értékelő felek (városvezetők, döntéshozók, politikusok, helyi civil szervezetek, lakosok) közötti kommunikáció és együttműködés elindítása. A BYPAD remek eszköze lehet a fejlődés útján való elindulásnak. A workshopon interaktívan, közös munka keretében ismerték meg a résztvevők a módszert, annak alkalmazását és hasznát.

Az esemény megvalósításában közreműködött a Magyar Kerékpárosklub és a Dán Nagykövetség.

 

A plenáris előadások és szekciók prezentációi alább letölthetők.

Plenáris ülés

 Infrastruktúra fejlesztés szekció

Közbringa rendszerek szekció