Pages Menu
Categories Menu
Elkészültek a kerékpáros főúthálózat megvalósíthatósági tanulmányai

Elkészültek a kerékpáros főúthálózat megvalósíthatósági tanulmányai

Print Friendly

A Duna menti EuroVelo 6 kerékpáros útvonal (I. ütem: Rajka–Budapest), a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal (ezen belül fejlesztési prioritásként I. ütemben a Budapest–Etyek útvonal), továbbá a Balatoni kerékpáros körút komplex minőségi, valamint a fővárosi átvezető szakaszok fejlesztésére elkészített megvalósíthatósági tanulmányokat a megbízott vállalkozók átadták a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) munkatársainak.  Az útvonalak és a hozzájuk tartozó infrastruktúra várható megépítését az 1364/2011. (XI.8.) Kormányhatározat alapján a Kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti.  A tervezési munkák összefogását a KKK végezte és végzi.

A TERVEZÉS

A tervezés négy szakaszban, pályázati terminológiában mérföldkő teljesítéseként valósult meg, melyet a projekt keretében kidolgozásra került módszertani útmutató elkészítése előzött meg.

Az 1. mérföldkő teljesítéséhez a tervezőknek helyzetfeltárást kellett végezniük, fel kellett mérni a jelenlegi infrastrukturális állapotot, a társadalmi igényeket, meg kell határozni a műszaki paramétereket, illetve minden érintett szakmai és civil szervezettel egyeztetéseket kellett folytatni. A helyi elképzeléseket, meglévő tervi előzményeket a tervezés során figyelembe kellett venni. Az összegyűjtött információk alapján egy döntés-előkészítő tanulmány készült el több lehetséges nyomvonalváltozat bemutatásával, társadalmi, önkormányzati, gazdaságossági igények bemutatásával.

A 2. mérföldkőben a döntés-előkészítő tanulmány alapján szakmai, önkormányzati véleményeztetést követően a nyomvonalak értékelésében részt vevő szervezetek javaslata alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Illetékes Államtitkársága elrendelte a további vizsgálatokra javasolt nyomvonal részletesebb kidolgozását.

A 3. mérföldkő feladata a tényleges megvalósíthatósági tanulmány készítése a kiválasztott nyomvonalara a környezeti vizsgálatok – az „Előzetes vizsgálati dokumentáció”, a „NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció”, valamint Stratégiai környezeti vizsgálatok - eredményeinek beépítésével. 

A 4. mérföldkőben összegezve az eddig kapott eredményeket – minden útvonalara – egy Cselekvési Terv készítése volt a feladat. A projekt megvalósításával összefüggésben javaslatot kellett tenni a megvalósítás ütemezésére, a finanszírozás, illetve az üzemeltetés témakörében.

EREDMÉNYEK

 

1/ Budapest–Balaton kerékpáros útvonal

Vértes

Hossza: 106 km, becsült költsége: nettó 4,3 Mrd Ft.

A Budapest–Balaton kerékpáros útvonal megvalósulásával hiánypótló lehetőség nyílna meg a kerékpárosok számára. Kiépítésével biztonságos útvonalon lesz elérhető a népszerű etyek-budai borvidék és a Velencei-tó, ezen kívül az útvonal a települések közötti hivatásforgalmi célokat is kiszolgálja. Különösen igaz ez Székesfehérvár, illetve a fővárosi agglomeráció térségében. A leendő útvonal (lásd: térkép) épített és természeti értékei, a kiindulási és érkezési pontok nemzetközi ismertsége várhatóan Európa-szerte népszerűvé, vonzóvá teszi ezt az útvonalat elősegítve a terület idegenforgalmi, gazdasági potenciáljának növelését.

A tervezés kiindulásaként forgalomszámlálást, illetve kikérdezéses igényfelmérést végeztek. Az útvonalválasztás szempontjából a látványosság volt a legfontosabb a megkérdezettek számára. Ezt követte a biztonságos út, a domborzat és a legkevésbé fontos tényező az útvonal hossza volt. Szolgáltatások szempontjából a pihenőhelyek, az információk nevezetességekről, az étkezési lehetőségek és a szervizek voltak a legfontosabbak.

Az összegyűjtött információk alapján három nyomvonalváltozat került bemutatásra, majd azok közül az optimális kiválasztásra.

Az útvonal teljes hosszában alkalmas a rendszeres, hivatásforgalmi kerékpározásra is, kiszolgálja a településen belül, illetve a települések között közlekedők igényeit is. Megadja a térség kerékpáros útvonalainak gerincét, melyhez regionális és térségi kerékpáros útvonalak csatlakozásával egy jól járható hálózat alakulhat ki. A tervezés során a pihenőhelyek helyszínére is javaslat született.

Érintett települések: Budapest – Budaörs – Törökbálint – Biatorbágy – Etyek – Gyúró – Tordas – Kajászó – Pázmánd – Nadap – Velence – Sukoró – Pákozd – Székesfehérvár – Szabadbattyán – Kőszárhegy – Polgárdi – Füle – Balatonfőkajár – Balatonakarattya

A tervezendő elem kiválasztását minden esetben szakmai érveken alapuló vizsgálatnak kell majd megelőznie, melynél fontos tényező a közúti forgalom sebessége, nagysága és összetétele, a gyalogos forgalom, a rendelkezésre álló keresztmetszeti szélesség és egyéb egyedileg vizsgálandó tényezők.

A Budapest–Balaton kerékpáros útvonal esetében a településeken való átvezetések jellemzően közúton, kétoldali kerékpársávon, kis forgalmú utcán kerékpáros nyom kialakításával történik, ez adná ugyanis a meglévő intézményekhez (óvoda, iskola, hivatalok, üzletek, stb.) a leggyorsabb eljutást. Településközi szakaszokon önálló kerékpárutak, illetve burkolt mezőgazdasági utak építése javasolt.

Ütemezés

A nyomvonal kiépítése ütemezetten javasolt. Első lépésben a 1364/2011. (XI.8.) Kormányhatározatot szem előtt tartva Budapest és Etyek között valósulhat meg a kerékpáros kapcsolat. Ezt követően azoknak a külterületi szakaszoknak a kiépítése szükséges, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre kerékpáros infrastruktúra. Így válik a leggyorsabban elérhetővé kerékpárral közlekedők számára Budapestről a Balaton térsége. Második ütemben a belterületi és alacsonyabb közúti forgalmú külterületi szakaszok melletti kerékpáros létesítmények építésével gazdagodik a nyomvonal. A harmadik lépés az útvonal mentén ma meglévő kerékpáros létesítmények korszerűsítéséből, kiváltásából áll, melynek elvégzése után létrejön egy teljesen összefüggő, magas szolgáltatási színvonalú kerékpáros összeköttetés Budapest és a Balaton között.

  • I. ütem:               2017-2018        57 km                  
  • II. ütem:              2019                  27 km                    
  • III. ütem:             2020                  22 km  
 

2/ Duna mente Eurovelo 6 kerékpáros útvonal

Along the Trail

Hossza: 293 km, becsült költsége: nettó 8,7 Mrd Ft.

A Duna menti kerékpáros útvonal Németországban és Ausztriában elkészült szakaszai a legkedveltebb európai kerékpáros túraútvonalak közé tartoznak, évente tízezrek vágnak neki, hogy a folyó látványában gyönyörködve tekerjenek. A Duna mente a 6-os számú EuroVelo része. Magyarországi szakasza az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) szereplő, országos kerékpárút-törzshálózatnak is részét képezi. 48 települést fűz fel, áthalad a Szigetközön, majd a Duna partján halad Budapestig. Pilismarót-Szob vonalától a kerékpárosok számára a folyó mindkét partján javasolt a kerékpáros útvonal kialakítása.

Az útvonal hazai szakasza 2007-ben került ideiglenes nyomvonalon kitáblázásra. Jelenleg erősen hiányos, kevés helyen épült ki a nyomvonal, a köztes szakaszokon sokszor a folyótól messze, nagy forgalmú országúton lehet csak haladni, a táblázás is sok helyen már hiányos. Ahhoz, hogy az útvonal megközelítse az osztrák szakasz népszerűségét, a nyomvonal egységes szempontok szerinti, komplex fejlesztése szükséges.

A tervezés során feltárásra kerültek az előzménytervek, sor került a meglévő kerékpáros hálózat feltérképezésére, a tervezett nyomvonalak helyszíni bejárására, forgalomszámlálásra a reprezentatív helyeken. A bejárások során feltérképezésre került a meglévő infrastruktúra vonalvezetése, keresztmetszeti kialakítása, domborzati viszonyai, burkolatminősége, közlekedési kapcsolatai, illetve az esetleges problémás, veszélyes helyszínek kiszűrése. Felmérték a kerékpáros hálózat fejlesztésének lehetőségeit, a szolgáltatási színvonal növelésének lehetséges módjait (többek között a meglévő kerékpárút szélesítése, pihenőhely létesítések stb.), a kritikus pontok, veszélyes keresztmetszetek megszüntetésének lehetőségeit.

Több nyomvonaljavaslat készült, melyeket sok esetben a környezetvédelmi problémák, illetve az önkormányzatok elképzelései is jelentősen befolyásoltak. A megvalósíthatósági tanulmány végére alakult ki a végleges nyomvonal.

Ütemezés

A projekt megvalósítására részletes, szakaszokra lebontott ütemterv került kidolgozásra. Az első ütem célja a nyomvonal biztonságának növelése, ekkor történik azon szakaszok kivitelezése, amelyek a meglévő állapotban a nyomvonal kritikus részeit képezik balesetveszély, nagy közúti forgalom vagy folytonossági hiány (járhatatlan útszakasz, kerékpárosokra vonatkozó tiltás stb.) miatt. Ebbe az ütembe jellemzően a közúti forgalommal együtt vezetett külterületi (emelt sebességű) ill. jelentős közúti forgalommal bíró belterületi szakaszok kiváltása történik. A második ütemben a nyomvonal folytonosságának megteremtése a cél, ekkor kerül sor azon szakaszok megvalósítására, amelyek jelentős szolgáltatási színvonal-növekedéssel járnak, növelik az adott szakasz biztonságérzetét (szubjektív biztonságát) és használhatóságát. Ebben az ütemben túlnyomórészt belterületi és alacsony forgalmú közutak mentén létesülnek kerékpársávok, nyitott kerékpársávok, illetve a zsúfolt forgalmú közös gyalog-kerékpárutak kiváltásra kerül sor. A harmadik ütemben elsősorban a nyomvonal kényelmének fejlesztése történik, ebben az ütemben kerül sor a jelenleg meglévő kerékpárforgalmi létesítmények felújítására, korszerűsítésére, színvonalának fejlesztésére, így például a meglévő kerékpárutak szélesítésére, útirányjelző táblázására stb.

I. ütem:               2017-2018        120 km                4,6 Mrd Ft

II. ütem:              2019                     35 km                 1,5 Mrd Ft

III. ütem:             2020                    138 km               2,6 Mrd Ft

 

 3/ Balatoni Bringakör

Dunabogdány

Hossza: 248 km, becsült költsége: nettó 6 Mrd Ft.

A Balaton körüli kerékpáros útvonal, azaz a Balatoni Bringakör hazánk méltán legkedveltebb kerékpáros szabadidős útvonala, évente több tízezren vágnak neki a tó megkerülésének. A sportosabbak akár egy nap alatt körbetekerik, ám kényelmesen meg-megállva, strandolva, egy pohár bort megkóstolva vagy a látnivalókat felkeresve 3-4 nap alatt tekerhető körbe.

 Az elmúlt években történt útvonal menti fejlesztések ellenére sem egységes a Bringakör. Egyes szakaszai hiányoznak, itt csak nagy forgalmú országúton lehet haladni, máshol az évek során tönkrement a burkolat, van ahol a kerékpárút szélessége már nem elégséges az időközben megnőtt kerékpáros forgalom számára, illetve van ahol járda hiányban a gyalogosok is a kerékpárutat kénytelenek használni. Egyes helyeken a kerékpárosoknak nagy forgalmú, balesetveszélyes kereszteződéseken kell átkelniük. A kerékpáros hidak egy része felújításra szorul. Az útvonal számos helyen korszerűtlen, nem felel meg az időközben megváltozott műszaki előírásoknak és felhasználói igényeknek. Hiányosak az útirányjelző táblák, hiányzik az útvonal egységes turisztikai arculata. Nem megoldott az útvonal egységes színvonalú fenntartása, üzemeltetése sem.

 Az érintett önkormányzatokkal folytatott egyeztetések során felmerült annak igénye, hogy a Bringakörről kiépített kerékpáros kapcsolat kerüljön kialakításra a nagy turisztikai vonzerővel bíró Kis-Balaton (Sármellék), ill. Hévíz irányában. Ez ugyan nem képezi részét a Bringakörnek, de mint kapcsolódó fejlesztés nem hagyható figyelmen kívül.

A tervezés során feltárásra kerültek az előzménytervek, sor került a meglévő kerékpáros hálózat feltérképezésére, a tervezett nyomvonalak helyszíni bejárására, illetve forgalomszámlálás történt a reprezentatív helyeken. A tervezett útvonalon a zsúfolt part menti sétányok a gyalogos-kerékpáros konfliktus kiküszöbölésének érdekében kiváltásra kerülnek. Az útvonal mentén a kerékpáros pihenőhelyek kijelölésére is figyelmet fordítottak a tanulmány készítői. Ahol a helyi igények, vagy turisztikai szempontok (pl. szép kilátás) alapján indokolt, kerékpáros pihenők tervezésére került sor. Műtárgyak szempontjából is megújítandó a kerékpárút. Ezen felül a tervezők javaslatot tettek automata forgalomszámláló berendezések telepítésének helyszíneire is, mely a továbbiakban reprezentatív adatokat szolgáltatna a kerékpáros forgalom nagyságáról.

Ütemezés

Első ütemben a nyomvonal biztonságának növelése a fő cél, ekkor történik azon szakaszok kivitelezése, amelyek a meglévő állapotban a nyomvonal kritikus részeit képezik balesetveszély, nagy közúti forgalom vagy folytonossági hiány (járhatatlan útszakasz, kerékpárosokra vonatkozó tiltás stb.) miatt. Ebben az ütemben jellemzően a közúti forgalommal együtt vezetett külterületi (emelt sebességű) ill. jelentős közúti forgalommal bíró belterületi szakaszok kiváltása történik.

Második ütemben a nyomvonal folytonosságának megteremtése a cél, ekkor kerül sor azon szakaszok megvalósítására, amelyek jelentős szolgáltatási színvonal-növekedéssel járnak, növelik az adott szakasz biztonságérzetét (szubjektív biztonságát) és használhatóságát. Ebben az ütemben túlnyomórészt belterületi és alacsony forgalmú közutak mentén létesülnek kerékpársávok, nyitott kerékpársávok, illetve a zsúfolt forgalmú közös gyalog-kerékpárutak kiváltásra kerül sor.

Harmadik ütemben a nyomvonal kényelmének fejlesztése történik meg, ebben az ütemben kerül sor a jelenleg meglévő kerékpárforgalmi létesítmények felújítására, korszerűsítésére, színvonalának fejlesztésére, így például a meglévő kerékpárutak szélesítésére, útirányjelző táblázására stb.

I. ütem:                 2017-2018        73 km                   2,3 Mrd Ft

II. ütem:              2019                     35 km                   1,2 Mrd Ft

III. ütem:             2020                     138 km                2,5 Mrd Ft

 

4/ Fővárosi szakaszok – Eurovelo 6 és Budapest-Balaton

bp_átvez

Hossza: 120 km, becsült költsége: nettó 6 Mrd Ft.

Budapest nagy része ideális környezetet biztosítana a kerékpározáshoz, a sugaras-gyűrűs városszerkezet kerékpárral is gyors eljutást biztosíthat szinte bárhová.

Fontos célkitűzés a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása annak érdekében, hogy egyre többen válasszák városi utazásaikhoz a kerékpárt. A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához, a gépjárműforgalom egy részének kiváltása által csökkenhet a torlódás, javulhat a levegőminőség, a kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

Budapesten jelenleg nincs egybefüggő EuroVelo szolgáltatási színvonalú kerékpárforgalmi létesítmény, nincs információs táblákkal kijelölt összefüggő fő nyomvonal.

A tervezési feladat során a főváros teljes hosszában egy olyan kerékpáros útvonal kijelölését kellett megoldani és a megvalósításra való műszaki paramétereket meghatározni, mely biztosítja a városon való áthaladás gerincét kiszolgálva mind a hivatásforgalmi célú, mind a turisztikai célú kerékpározók igényeit.

Budapesten a tervezés különleges körültekintést igényelt, ugyanis a fővárosban több egymás mellett futó (tervezés alatt, illetve kivitelezés alatt álló) projekt van, amit az EuroVelo 6 nyomvonalának tervezése során figyelembe kellett venni. Kiemelt figyelmet érdemel Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciója (Budapest 2030; jóváhagyva a 767/2013 (IV.24.) Kgy. határozattal), ami  a Duna-menti területekkel, a közlekedéssel és a turizmussal foglalkozik.

A fővárosi önkormányzat megbízásából két tematikus fejlesztési program (TFP) is készült 2014 nyarán: a Duna menti területek összehangolt fejlesztéséről, illetve a Barnamezős területek fejlesztéséről. A két TFP 2020-ig megvalósuló projekteket tartalmaz, amelyek közül kiemeljük a „FŐV-17: Budapesti és regionális kerékpáros útvonalak és szolgáltatások fejlesztése” című projektet, amely jelen megvalósíthatósági tanulmány tárgya.

A tervezés során az egész tervezési területet lefedő forgalomszámlálási adatok feldolgozására, kiegészítő forgalomszámlálásokra, illetve több helyszínen kikérdezéses felmérésre is sor került. A megkérdezett utazási információk mindig az adott napon megtett utazásokra vonatkoztak.

A forgalomszámlálási adatokból, illetve a kikérdezés eredményeként megállapítható, hogy a fővárosban a hivatásforgalmi célú kerékpározás a jellemző, ezt követi a szabadidős és rekreációs célú forgalom. A válaszok arra engednek következtetni, hogy a használók kisebb kerülők megtételére, kevésbé kellemes környezetben is hajlandók, amennyiben az adott útvonal biztonságosabb, jól kiépített és jelzett.

A fővárosi tervezési terület sajátossága, hogy a kapcsolódó, illetve folyamatban lévő projektek és a sűrű beépítettség miatt helyenként csak több ütemben lehetséges az útvonal kijelölése és kiépítése, illetve más – nem feltétlenül kerékpáros fejlesztési indíttatású – projektekben valósul meg. A kijelölésre kerülő nyomvonallal párhuzamosan kapacitásnövelő, árvíz idejére biztosított kiegészítő létesítményeket is szükséges igénybe venni.